Elsőre a rossz hírek jutnak sajnos eszembe, ha az utóbbi évek nagy nyilvánosságot kapott "civil" ügyeit próbálom sorra venni. Önök is tudják, mire gondolok. Utána pedig felrémlik a Nagymező utcai fák mentőakciója, a génmódosítás és a lokátorépítés elleni sikeres tiltakozások, a Város Mindenkié csoport rendezvényei, vagy például a Szabad szülésért folytatott küzdelem legutóbb. Akciókkal, tiltakozásokkal, hírlevelekkel, folyamatos webes jelenléttel váltak ismertté ezek az ügyek, kerültek be a napi sajtóba. Péterfi Ferenc közösségfejlesztőt, a Civil Rádió alapító főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy általában mennyire sikeresek a civilek a média porondján, jól kezelik-e a sajtót, ha mondandójuk van. A riportban többek között a médiában dolgozók felelősségéről is szó esik.

További részletekért hallgassák meg riportunkat!

A mai világban azt nagyon pontosan tudjuk, ha hírt akarunk adni magunkról vagy a szervezetünkről, akkor az interneten mindenképpen jelen kell lennünk. 2011-ben az viszont nagyon nem mindegy, hogy ez a jelenlét mit takar: egy honlapot, netán közvetlen kommunikációt a külvilággal. Akülönbségeket Radisics Milán web kettes szakértőtől kérdeztük meg, valamint arról is faggattuk, a civil szervezetek hogyan tudják hatékonyan használni az új kommunikációs csatornákat, mi a jövő.
Riportalanyunk a civil szférában is otthon van, hiszen a Magyar Természetfotósok Egyesületének, a Naturart-nak is az elnöke, vagyis személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a közösségi kommunikáció kiépítésében. A hatvantagú egyesület fél év alatt 2200 rajongót gyűjtött a legnagyobb közösségi oldalon! Radisics Milán azt is elmondta, hogy az 55 év feletti korosztály egyre gyakorlottabb Facebook felhasználó, már nem egy fiatalos hóbortnak tartják az effajta internetezést, hanem meglátták benne a közösségi fejlesztés és kapcsolattartás lehetőségét, amivel egyre többen és gyakrabban élnek.

A beszélgetést az alábbi linkre kattintva hallgathatják meg!

És legvégül egy érdekesség. Van olyan, aki a problémamegoldásnak egy sokkal radikálisabb formáját választja, mert meg van győződve arról, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák vajmi keveset érnek manapság. És lehet, hogy neki van igaza? Eredményei egyelőre igazolják, még akkor is, ha esetleg 29-szer kell a demonstrációhoz, mint leghatásosabb eszközhöz folyamodni. A Füstirtók esetében még álhonlap is működik, így némiképp az internet hasznát is megkérdőjelezi riportalanyunk.

A Füstírtók Egyesület vezetője, Félix Péter nyilatkozott riporterünknek.

2011. március