A törvény erejével

Két olyan törvényről, illetve jogszabályról szólunk, amelyek felettébb foglalkoztatják a civil társadalmat. Egyrészt a "civil törvényről", azaz az egyesülés jogról szóló tervezetről, másrészt az életvitelszerű közterülethasználatról esik majd szó részletesen. A börtön helyett lakhatást szlogennel a Város Mindenkié Csoport nem először ment utcára. S a civil szervezetek sem először gyűjtik az aláírást egy-egy új jogszabálytervezet ellen. Többször szóltunk már a készülő új civil törvény változásairól visszásságairól. Akkor a civil társadalom szereplőinek észrevételeit, félelmeit taglaltuk, abból kifolyólag, hogy kevés az egyeztetés, és az eddig megszokott rendszernek és finanszírozásnak ilyen gyökeres változásai nem biztos hogy a kívánt célt fogják elérni. Úgy illendő, hogy mindkét oldal véleményét eljuttassuk Önökhöz, ráadásul a társadalmi vita egyes felvetései így tűnik, talán meghallgatásra is találtak. A még mindig nem végleges verzióról Dr. Latorcai Csaba a civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár beszél. Hallgassa meg az illetékes minisztérium véleményét a kérdésről! Több civil szervezet kifogásolta, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA) úgy kívánja átalakítani a kabinet, hogy az NCA Tanácsában a jelenlegi 88 százalékos civil képviseletet egyharmadra szorítják, a testületek elnökeit pedig az illetékes kormánytag nevezi ki. Egyelőre arról sincsen információnk, hogy hogyan zajlik majd a képviselő civilek kiválasztása. Sajnos nem túl jó jel, hogy a Környezetvédelmi Társadalmi Szervezetek Egyeztető Fóruma közleménye szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) is valós egyeztetés nélkül delegált a kormány egy zöld civil szereplőt, aki nem élvezi a szféra bizalmát. Az erről szóló tiltakozást - az egyetértés jeleként - 71 környezetvédő szervezet írta alá. Szerintük az érintettek érdemi bevonása nélkül készülő jogalkotás a demokrácia megcsúfolása. Csak remélni tudjuk, hogy nem mindenben lesz így. A Város Mindenkié Csoportról már tudósítottunk korábban is. Ha lehet mondani ők a civil társadalom legcivilebbjei, hiszen semmilyen jogi státuszuk sincs, következésképpen pályázni sem tudnak, egy százalékuk sincs, nem függenek az államtól. Mégis megalakulásuk óta számtalan akciójukkal, ténykedésükkel hívták fel a társadalom figyelmét a hajléktalan ellátás hiányosságaira, bizonyos emberek lakhatási problémáira. Merthogy a csoport tagjai félig tenni akaró otthontalanokból, félig pedig szociális munkásokból, jogászokból és lakással rendelkező szolidáris állampolgárokból állnak. Hogy újra velük interjúzunk, annak egy különösen visszás jogszabály bevezetése az oka a fővárosban. A VIII. kerületben október eleje óta egy fővárosi rendeletre hivatkozva, mely szerint „az életvitel szerűen közterületen való tartózkodás” szabálysértés, tehát büntetést von maga után, egy külön erre a célra kialakított szabálysértési irodába gyűjtik be az embereket. Azóta több demonstráció is volt, ahol a kerület civil polgárai tiltakoztak az ellen, hogy valakit a helyzete nem pedig a cselekedete miatt figyelmeztessenek illetve büntessenek.  Hogy a közterület felügyelők és a rendőrség miként dönti el, hogy kit visznek be és ennek milyen következményei vannak arról a csoport két tagját kérdeztük. Ivány Borbála önkéntes jogász és Hajdú Gabriella otthontalan aktivista válaszol kérdéseinkre. Hallgassa meg riportunkat a Város Mindenkié Csoportról! Legutóbbi tüntetésükről további információk blogjukon. 2011. október

 

< Előző		Következő >