A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Az esélyegyenlőség az élet minden területén sok kérdést vet fel, a foglalkoztatás esetében is. A megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedése összetett probléma: sokat nyom a latba a munkáltatók bizalma, a fogyatékkal élők képzettsége, lelki felkészültsége és lehetőségei. Léteznek védett munkahelyek, ám  ezek gyakran nem jelentik a továbblépés lehetőségét. Vannak a nyílt munkaerőpiac versenyképes résztvevői között is befogadók, ezekből volna minél többre szükség. Nem egyedi az eset, amikor minden feltétel megvan a munkavállaláshoz, de áthághatatlan akadály a leendő munkahely megközelítése. Erre könnyen lehetne reagálni a segítő szolgáltatások bővítésével. Általában ennél komplexebb problémával kell megküzdeniük a fogyatékossággal élő álláskeresőknek. A munkaerőpiaci hátrányuknak sok összetevője van. A fizikai akadályokon túl pszichés tényezők is csökkentik az esélyt. A súlyos fogyatékossággal élők általában szegregáltan élnek intézetben vagy családjukban. A hagyományos oktatási rendszerből sok esetben kirekesztődnek. Nagy részük nem rendelkezik azokkal a készségekkel, ami a nyílt munkaerő-piacra kerülést lehetővé tenné. Megjelent az esélyegyenlőség irányelve és sok jogszabály van, ami a megváltozott munkaképességű foglakoztatására terjed ki. De a gyakorlatban ezek megvalósítása akadályokba ütköznek. Az egyik hátrányos helyzetű csoportot a fogyatékossággal élők képviselik. Cél a társadalmi integrációjuk, munkaerő-piaci esélyegyenlőségük elérése, foglalkoztatottságuk bővítése. A kilencvenes évek szemléletváltozása a fogyatékoshoz való társadalmi viszonyulást is érintette. Megjelent a személyre szabott megközelítés (a fogyatékos emberek szükségleteit kell figyelembe venni) és a holisztikus emberkép (figyelembe kell venni, hogy minden ember és a szükségletei is egyéniek). A társadalomnak az a feladata, hogy képessé tegye a fogyatékosokat a nyílt munkaerő-piaci részvételre és ne szoruljon a passzív ellátásokra, segélyezésekre. Magyarországon a kilencvenes évekig semmilyen törekvés nem volt a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeik növelésére. Így a fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációja ill. reintegrációja sem volt cél. Nem alakult ki olyan intézményrendszer, ami segítette volna a képzés és a munkavállalás lehetőségének elérését. A nagyon alacsony színvonalú passzív ellátásokra kellet hagyatkozniuk a fogyatékkal élőknek. A súlyos fogyatékossággal élők jó esetben csak szociális foglalkoztatóba számíthattak munkalehetőségbe. Kilencvenes években a nagyarányú munkanélküliség megjelenése több ellátottat generált. Sokan tartósan munkanélkülivé váltak és a reménytelen helyzetben egyedüli kevés, de rendszeres anyagi forrást a rokkantnyugdíj jelentette számukra. A fogyatékosokkal hasonlóan ők is kiszorultak a munkaerőpiacról. A 2001-ben készült népszámlálás adatai szerint 577.006 fogyatékos él Magyarországon. A teljes lakosság száma10.198.315. A lakosság 5,66%-a él valamilyen fogyatékossággal. Érdemes megemlíteni, hogy a 1990-es népszámlálási adatok sokkal kisebb számot mutattak, összesen csak 368.270 ember vallotta magát fogyatékosnak. A nagyon nagy különbség egyik oka lehet, sokan azóta látják, hogy a fogalomba az ő egészségkárosodásuk is beletartozik. Másik oka pedig az lehet, hogy kevésbé van szégyenérzetük és már könnyben felvállalják a fogyatékosságukat.  Sok munkaadó talán nem gondol bele, mennyi előnye lehet annak, ha megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaz. Ők ugyanis a mások számára sokszor monotonnak, unalmasnak ítélt feladatokat is örömmel, lelkesedéssel látják el. Akik megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak azt mondják, hogy a fogyatékkal élők foglalkozatása jócskán megtérül; eszmei értéke van. Szabó Zoltán és Kocsy Béla megváltozott munkképességű dolgozókat alkalmaznak. a Szorgoskert Kft. non-profit kezdeményezés, itt az alkalmazottak drótfonással, térkő készítéssel, biokertészettel és asztalos munkákkal foglalkoznak. A Kocsi Béla által vezettett Panda hotelben minden feladatot megváltozott munkaképességűek látnak el. Hallgassa meg riportunkat! Az immár 25 éve működő budai hotel háromcsillagos korszakában még a Pasarét nevet viselte. Tavaly augusztusban azonban nemcsak új nevet és tulajdonosokat kapott a szálloda, hanem egy merőben szokatlan kezdeményezésnek is otthont adott, az alkalmazottak nagy többsége ugyanis valamilyen fogyatékossággal él (például születési rendellenesség miatt testileg fogyatékos vagy éppen látássérült). A tulajdonosokban a család egyik agydaganattal élő barátjának kálváriáját látva fogalmazódott meg a gondolat, hogy a szociális foglalkoztatókban megszokott gépies munka helyett egészen új perspektívát nyissanak meg a fogyatékkal élők előtt. „Ádám sorsát nyomon követve láttam, hogy sokkal többet ki lehetne hozni ezekből az emberekből, mint a papírhajtogatás és boríték összetűzés. Sokan közülük nyelveket beszélnek és a komputerhez is értenek.” – halljuk Kocsy Bélától, a szálloda tulajdonos-igazgatójától.  A szálloda koncepciójának kialakításakor fontos szempont volt, hogy kényelmes munkakörülményeket biztosítsanak az ott dolgozóknak és a mozgássérült vendégeknek egyaránt. Ennek fényében a felújítás során a 29 szobás hotel három lakóegységét és  a munkavégzés területét is akadálymentesítették. Bár a szálloda csak áprilisban nyitott ki, a leendő munkavállalók keresését már jóval korábban megkezdték, a recepciósok nagy részét például már februárban felvették. Többek között a MEOSZ-nál, SINOSZ-nál, illetve különböző alapítványoknál is hirdetnek meg állásokat és a lehetőségekhez mérten igyekeznek mindenkit felvenni. Egy vak jelentkezőnél például nem tudták, hogy mit csináljanak, végül kitalálták, hogy felveszik masszőrnek. Mivel az anyagi forrásokhoz mérten az alkalmazható emberek száma természetesen véges, így különböző cégekhez, illetve a Magyar Szállodaszövetséghez is eljuttatják a jelentkezők listáját annak reményében, hogy esetleg más is alkalmazná őket. A szálloda vezetősége a fogyatékkal élő alkalmazottak házon belüli továbbképzését is szívügyének tartja. Rendszeresen biztosítanak angol tanfolyamokat, illetve az ott használt szoftver kezelését is egy tanfolyam keretében sajátítják el az alkalmazottak.

 

< Előző		Következő >