Számlaképes nem egyéni vállalkozók |
Előző adásunkból kiderült: sokan a számlaképesség miatt kényszerülnek arra, hogy egyéni vállalkozást indítsanak. Ez azonban nem a legszerencsésebb megoldás, hiszen kényszervállalkozóként olyan anyagi terheket veszünk a vállunkra, melyek észben tartása és megfizetése nehéz feladat a mindennapi munka mennyiségéhez, s az ebből nyert bevétel összegéhez képest. Léteznek azonban a vállalkozáson kívül más lehetőségek is arra, hogy kedvezőbb feltételek mellett számlát tudjunk adni. A MunkaTárs ezúttal ezekkel az alternatívákkal foglalkozik, vagyis a szellemi szabadfoglalkozásúakról, az őstermelőkről és a falusi vendéglátókról ejtünk szót. Ha azt halljuk, szellemi szabadfoglalkozás, sokunknak talán az ugrik be, hogy ez a kifejezés a szabadúszó művészeket meghatározó kategória. Míg korábban valóban színészek, újságírók és művészek tartoztak ebbe a csoportba, mára a szellemi szabadfoglalkozás azokat az adózó magánszemélyeket takarja, akik számlaképesek, mégsem egyéni vállalkozók, legyen akár művészek, akár tanárok vagy tolmácsok. A „szellemi szabadfoglalkozás” kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános forgalmi adónak alanya, és ezt a tényt az illetékes adóhatósághoz is be kell jelenteni, amely adószámot ad. A tevékenység az említetteken felül egyéni vállalkozás keretében is folytatható. Az egyéni vállalkozáson kívül végzett szellemi tevékenység az Szja törvény alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, adózására az erre vonatkozó rendelkezések irányadók. Hallgassa meg, mit kell tudni a hetes adószámról! Amennyiben a kifizető a magánszemély által végzett tevékenységet szellemi tevékenységnek minősíti, a magánszemély összevont adóalapjának adóját csökkenheti a szellemi tevékenységből származó jövedelmének 25 százalékával, legfeljebb 50 ezer forinttal. A törvény alkalmazásában szellemi tevékenységnek az a tevékenység minősíthető, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerinti szabadalmi oltalom tárgyát képező, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelemben részesített alkotás jön létre. A minősítés minden esetben a kifizető feladata. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza * a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; * az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. c) Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. Családi gazdaság a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma. Családi gazdálkodó a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a családi gazdaság központja szerinti illetékes területi szervénél nyilvántartásba bejegyzett azon személy, aki * 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, * 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, * 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, * 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, mezőgazdasági kistermelőnek minősül. |
< Előző | Következő > |
---|