Civilek a munkáért

Ezúttal azokat a civileket állítjuk reflektorfénybe, akik azért dolgoznak, hogy a munkaügy helyzetén javítsanak. Szélmalomharc, gondolhatnánk. Főleg a jelenlegi gazdasági körülmények között. Adásunkban pozitív példák után néztünk. Több mint 5000-rel nőtt a munkanélküliek száma 1 hónap alatt az Észak-magyarországi Régió három megyéjében. Családfenntartók veszítik el munkahelyüket egyik napról a másikra. Ezekben a nehéz napokban még fontosabbá válhat egy olyan szervezet tevékenysége, mely a munkába állást segíti. A Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének célja, hogy a nehéz helyzetbe került munkavállalókat segítse. Az Egyesület tanfolyamokat szervez munkanélkülieknek és pályakezdő fiataloknak. Tanfolymaikat nem csak munkanélküliek veszik igénybe, hanem azok is, akik képezni szeretnék magukat korosztálytól függetlenül. A tanfolyamokat igény szerint is indíthatják, főleg idegen nyelvből, számítógépes ismeretekből. a szervezet irodája a hét minden napján egész nap nyitva áll az emberek előtt, segítséget nyújtanak minden hozzánk fordulónak. A munkanélküli ember azzal, hogy elvesztette állását kicsit bizonytalanná vált az élet minden területén. Egy idő után kiesik az élet forgatagából, nehezen tud megbírkózni a gondokkal, feladatokkal. Ezeknek a gondoknak a leküzdésében segítenek a személyiségfejlesztő tréningek. Minden korosztályból vannak résztvevők, hasznosak és tartalmasak.  A szervezet mindennapi munkájához tartozik kérelmek megírása, adóbevallások készítése, beadványok, nyomtatványok kitöltése, elkészítése. Sok olyan feladatot meg kell oldaniuk nap mint nap, amire nincsenek írott szabályok. Különböző gyermek és felnőtt rendezvényeik mind azt szolgálják, hogy tartalmassá tegyék az emberek néhány óráját. Mivel az Egyesület pályázati forrásból teremti meg egész éves bevételét, ezért anyagi forrásaik korlátozottak, hiszen a pályázatok két esélyesek és célirányosak. Folyamatosan kutatják a munkalehetőségeket, több munkáltatóval van Együttműködési megállapodásuk. Sajnos Sátoraljaújhely vonzáskörzetében a munkanélküliség többszöröse az országos átlagnak, évek óta nincs beruházás, nem létesültek új munkahelyek, a meglévők is erőteljesen beszűkültek, így különösképpen szükség van a szervezet munkájára. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület megalakulását az a tény hívta életre, hogy a munkavállalók többsége hosszabb időt tölt munkahelyén, mint például otthon. Az pedig természetesen nem mindegy, hogy mindennapi környezetünkben mennyire érezzük jól magunkat. Hogy a munkakörülmények és egészségünk javításának érdekében milyen módon tehet egy civil szervezet? Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület célja elősegíteni mindazokat a törekvéseket, erőfeszítéseket, intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy a munkahelyeken dolgozók valamennyien a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék munkájukat. Ugyanezeket az alapelveket emelte stratégiai törekvései közé az idei évben elfogadott Nemzeti Munkavédelmi Program is, amely a munkavédelem meglévő problémáinak megoldása és a jövő problémáinak megelőzése érdekében - az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület célkitűzéseivel megegyezően - a kedvezőtlen munkakörülmények felszámolását, a munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentését, jó közérzetet biztosító munkakörnyezet kialakítását vállalta cselekvési programjában. Magyarországon ma az emberek legtöbb gondolata lehetőségeik, társadalmi helyzetük javítása körül forog. Mindannyian olyan elvárásokkal és értékszemlélettel találkozunk, amelyek óhatatlanul azt sugalmazzák: a jobb életért áldozni kell. Ezért sokan vannak, akik egyre több időt töltenek munkával, és a cél érdekében hajalmosak erőtartalékaikat egészségük rovására felhasználni. Stresszben élnek, egészségtelenül táplálkoznak, túlzott mértékben fogyasztanak kávét, hanyagolják a testedzést, stb. Egészségük megromlása miatt többet vannak betegállományban, kevésbé tudnak a munkájukra koncentrálni, nő a munkahelyi balesetek száma, romlik az előállított termékek minősége.   Ennek hatása előbb-utóbb minden résztvevő - kormányzat, munkáltató, érdekképviseleti szervek, munkavállaló - számára nyilvánvalóvá és a gazdasági eredményesség tekintetében mérhetővé válik. A munkavállaló egészségének megromlása költséggel jár az egyén, a munkáltató és az állam számára egyaránt. Ezért hát nincs kétségünk afelől, hogy a munkahelyi egészségvédelem megtérülő beruházás. (Az USA-ban 1 dollárnyi munkahelyi egészségvédelmi befektetés több mint 2 dollár nyereséget termelt az elmúlt években.) A munkahelyi egészségmegőrzés szerves részét kell képezze a vállalati stratégiának, hiszen mindig a hatékonyan teljesítő, egészséges ember állt és áll az állam, a tulajdonos vagy befektető, munkáltató és munkavállaló érdekeinek metszéspontjában. Olyan érték ez, amelyben anyagi és erkölcsi javainkat keresve mindannyian érdekeltek vagyunk!         Biztos vagyok benne, hogy olyan ismereteket adhatunk át Önnek, amelyek érdekegybeesés mentén szövődtek, esélyt teremtenek a szemléletváltásra, és eredményesen szolgálják a hosszú távú gazdasági és humán törekvéseket egyaránt. A hosszú távon is eredményes piaci jelenlét nagymértékben munkatársak elkötelezettségén, az általuk előállított termékek, szolgáltatások minőségén, a beszállítókkal, partnerekkel való kapcsolattartásukon, kereskedelmi-értékesítő tevékenységük sikerességén múlik. Mindez nem csak szaktudást, hanem munkabírást, kitartást is követel. A túlzott leterheltség, a rossz közérzet, az összpontosítás hiánya rontja a munka minőségét. A feladata ellátására képtelen, táppénzen lévő munkavállaló szaktudásának hiánya, a betegállomány költségei sértik a munkáltató gazdasági érdekeit, aki emiatt egyre kedvezőtlenebb körülményeket tud biztosítani alkalmazottainak, közvetetten pedig csorbul vevői, fogyasztói elégedettségérzése is. Ennek a folyamatnak így csak vesztesei lehetnek. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület azon hatás-mechanizmusok feltárására törekszik, amelyek egy új egészségminőségi szemlélet kialakuláshoz, tartós tudatformáláshoz kínálnak a gazdasági növekedés tekintetében is eredményes és komplex megoldást. A hatékony humánerőforrás-gazdálkodás pozitív hatását a gazdasági eredményességre már számos tudományos-gazdasági szakterület - marketing management, human recources, public relations, stb. - bizonyította.         A hatékony humánerőforrás-gazdálkodás pozitív hatását a gazdasági eredményességre már számos tudományos-gazdasági szakterület - marketing management, human recources, public relations, stb. - bizonyította. A munkahelyi egészségvédelem (a betegállományok mértéke, a hiányzások száma, a munkaerő-vándorlás, a munkahelyi balesetek száma, a munkaórák száma, stb.) és az üzleti sikeresség (a termelékenység, a termék minősége /reklamációk száma, a vállalat imázsa, a vállalattal való azonosulás mértéke, nagyobb személyes felelősségérzet, a fejlesztésre tett javaslatok, stb.) ugyanígy párhuzamban áll. A humán erőforrásba befektetett tőke megtérülési arányának növelése az egészségi állapot általános javítása által lehetséges! A szekszárdi székhelyű Kékmadár Alapítvány elsődleges célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegeket segítse: kisgyermekes édesanyákat, fogyatékossággal élőket, roma származásúakat, illetve idősebb embereket. Tréningekkel segítik a munkakeresőket, hogy felismerjék a diszkriminatív hozzáállást, s arra törekszenek, hogy minél több munkáltatót is megnyerjenek ügyüknek, emellett pedig azon dolgoznak, hogy saját maguk is teremtsenek munkahelyeket. Hallgassa meg a Kékmadár Alapítvánnyal készített riportunkat! Hosszú távú cél: A társadalomban, és elsősorban a munkaerőpiacon jelen lévő diszkrimináció, kirekesztődés megjelenési formájának visszaszorítása, a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése. A befogadó társadalom eszméjének minél szélesebb körű kommunikációja, a közvélemény figyelmének felhívása arra, hogy a térség gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a leszakadók, kirekesztettek, társadalmi közteherviselésből kizártak tömegei esetén. Rövid távú (konkrét) cél: Az érintett csoportokhoz tartozók pozitív karriertörténetén, életútján keresztül az előítéletek, sztereotípiák csökkentése. Figyelem ráirányítása példaértékű munkáltatói magatartásokra és gyakorlatra, a társadalmi felelősségvállalás terén kimagasló teljesítményt elérő munkáltatók díjazása (legalább 3 munkáltató és 3 karriertörténet bemutatása). Együttműködő partnereinkkel közösen Tolna megye legjelentősebb közép- és nagyvállalatainak megnyerése a programban való részvételnek. Ezt segíti, hogy országosan is elismert szakembereket, tanácsadókat tudtunk megnyerni a programban való részvételnek. Személyzeti vezetők számára előítéleteket csökkentő programok, valamint jó gyakorlatok bemutatása, és annak igazolása, hogy a társadalmi felelősségvállalás, az antidiszkriminációs személyzeti politika üzleti szempontból és megtérülő befektetés. Képzések, tréningek és tanácsadás által hozzájárulni, hogy a nyitott munkáltatók képesek legyenek beépíteni például a sokszínűség menedzsmentet, a nem kirekesztő személyzeti politikát a mindennapi gyakorlatba (munkáltatók számára készülő antidiszkriminációs HR-stratégiát bemutató kiadvány eljuttatása, 2 alkalommal szervezett kétnapos HR-képzés, segítség esélyegyenlőségi terv kidolgozásában, illetve aktualizálásában, komplex antidiszkriminációs HR-stratégiák kialakítása, kiemelten kezelve a munkaerő felvételt, GYES/GYED/GYET utáni reintegrációt, bérezést, előmenetelt). Tréningek, tanácsadás által segítséget nyújtani az álláskeresőknek, munkavállalóknak hogy felismerjék a diszkrimináció megjelenési formáit, tudatosodjon bennünk a nem megfelelő munkáltatói magatartás (a legfontosabb ismereteket tartalmazó kiadvány eljuttatása az érintett álláskeresőkhöz, valamint az érintettek számára szervezett 4 álláskeresői tréningen hatékony álláskeresésére, „kényes kérdések” kezelésére felkészítés). Egyéni tanácsadás, valamint fókuszcsoport/önsegítő csoport igénybevétele, ezáltal segíteni a hátrányos megkülönböztetés okozta pszichés problémák, frusztráció feldolgozásában, valamint hozzá járulni, hogy az érintettek képessé váljanak asszertív és öntudatos, ugyanakkor hatékony viselkedésre, önbizalmukat, énképüket helyre állítva, hinni tudjanak saját értékeikben, lehetőségeikben.   Célcsoportok   1. célcsoport: Álláskeresők, illetve munkavállalók, akik hátrányos megkülönböztetés által veszélyeztetettek a munkaerőpiacon (elsősorban kisgyermekes édesanyák, fogyatékossággal élők, roma származású, illetve idősebb emberek). Természetesen egyéb nemi, faji, etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen illetve szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció által érintett ember is élhetnek a program nyújtotta lehetőségekkel. Egyaránt igyekszünk elérni azokat az álláskeresőket, akiknél számítani lehet hátrányos megkülönböztetésre, de még konkrét saját, negatív élményeket nem szenvedtek el, és azokat, akik akár álláskeresőként, akár munkavállalóként már hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettek. Összesen 120 fő részvételére számítunk. 2.  célcsoport: Tolna megyében működő vállalatok vezetői, illetve személyzeti vezetői, akik nyitottak vagy nyitottá válnak hátrányos megkülönböztetésre lehetőséget adó vagy azt megvalósító politikájuk felülvizsgálatára, átgondolására, illetve antidiszkriminációs HR-stratégia és gyakorlat kialakítására.

 

< Előző		Következő >