Diákmunka, alkalmi munkavállalás

Bár a diákmunka tanítási időszakban is aktuális, a nyári szünidő közeledtével egyre több tanuló vállal, vagy vállalna munkát. Az utóbbi néhány évben a diákmunka szövetkezetek száma jócskán megnövekedett, tehát közvetítő akad bőven, de sajnos  atapasztalat azt mutatja, a munkalehetőség ezen a téren is megcsappant. Alternatívát jelenthet még a kiskönyves foglalkoztatás, ám sokan úgy tartják, ez a megoldás azoknak kedvez, akik ki karnak bújni az adózás terhei alól.   A szövetkezeteket gyakran éri kritika, miszerint olyan magas részesedést vesznek le a diákok fizetségéből, hogy az átlagos 400 forintos órabérnél nemigen marad több a munkavállaló tanulóknak, akik gyakran azt is sérelmezik, hogy szinte csak olyan feladatokat bíznak rájuk, mellyel biztosan nem jár felelősség. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, s erről korábbi adásaink során többször tettünk már említést, hogy munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdőként nagyon nehéz boldogulni, ebben pedig mindenképp nagy segítséget nyújtanak a közvetítő cégek. A kérdés már csak az marad, mennyire jelent versenyképes munkatapasztalatot például egy frissdiplomásnak, ha szórólapozásban, hostesskedésben, mechanikus gyártási feladatok elvégzésben vagy szendvicskészítésben rendelkezik jártassággal. A kör pedig ismét az ismert problémával zárul: nincs más választás, ha kell a pénz. Fodor Dávid 17 éves gimnazista, diákmunkásként buszok takarítását bízták rá. Szabad idejében végzi a feladatot, azt mondja, nem jelent különösebb terhelést iskolai tanulmányaira a plusz elfoglaltság. Hajdú Katalin egyetemista, jogot tanul, emellett már több éve dolgozik. Jó és rossz tapasztalatokkal egyaránt rendelkezik, s Dáviddal ellentétben úgy érzi, egyetemi teljesítményére jelentősen rányomja bélyegét a tanulás melletti munkavégzés. Katalin sérelmezi azt is, hogy diákmunkásként inkább olyan feladatokat végezhet, melyek nem járnak felelősséggel. Balogh Mónika a Pécsi Egyetem hallgatója. Bár a tanulás mellett mindig is kellett dolgoznia, ráadásul még a diákhitelt is fel kellett vennie, szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy munkája kapcsolódik tanulmányaihoz: ápolóként dolgozik, s ezt a szakmát is tanulja.  A diákmunkát közvetítő szervezetek nevében a miskolci Diákmeló egyik munkatársa Veres Gábor beszélt a MunkaTárs riporterének. Azt mondja, jelentkező jócskán akad, de sajnos csak a töredéküknek tudnak állást biztosítani. Barkai Gábor, a szervezet vezetője elmondta, jelenleg mindössze 50-60 fő dolgozik a cégnek, annyira nincs munka. A cégvezető azonban bizakodik, hogy a nyár új lehetőségeket hoz majd. A törvény által meghatározott minimális óradíj a 2009-es évben 411 forint. A diákmunka szövetségek szerződéseibe mindenképpen ez az összeg kerül, ám elképzelhető, hogyha a munkaadó magasabb fizetséget kínál, a megszabott óradíj is emelkedik. A legtöbb diákmunka közvetítő szövetkezet kínál baleset miatti, kiesést kompenzáló munkabért. A szolgáltatók a baleset miatti kiesés idejének azt az időszakot számítják, amely időszakra a diák vállalta a munkát, de baleset miatt nem tudja teljesíteni. Tehát arra az időszakra, amikor még a balesete miatt nem tudna dolgozni, de nem vállalt előre munkát, nem jár juttatás. Hallgassa meg a diákmeló munkatársaival készített riportunkat! A diákok, s más alkalmi munkavállalók foglalkoztatásának egyik lehetősége a kiskönyv. Hallhattunk már arról, hogy megszűnik, sokszor szóba kerül az is, hogy könnyen vissza lehet élni ezzel a lehetőséggel. Az alkalmi munkavállalói könyv lényegében a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaszerződést helyettesíti, hiszen a kiskönyv egy sora az 1997. LXXIV. Tv 7 §-a szerint az Mt. 76 § (1) bekezdésében foglalt munkaszerződésnek felel meg. A sorok rovatai az Mt. szerinti munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazzák, így a munkáltató adatait (székhely, adószám, adóazonosító jel), a munkavégzés helyét, a kifizetendő munkabért, a munkafeladatot (mint munkakört), illetve a felek aláírását. Ennek megfelelően a felek között egy, az adott napra szóló munkaszerződés jön létre, hiszen az AM könyv tartalmazza a munkaszerződés minden egyes kötelező tartalmi elemét, illetve érvényességi kellékét. Az AM törvény világosan és egyértelműen rögzíti, hogy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony, csak a tárgyévre kiadott AM könyvvel rendelkező munkavállalóval létesíthető. Gyakori hiba, amikor a munkavállaló rendelkezik ugyan AM könyvvel, de az ellenőrzés időpontjában a szükséges rovatok egyáltalán nincsenek kitöltve. Fontos megjegyezni, hogy munkaügyi ellenőrzés szempontjából az adott nap tekintetében kitöltetlen AM könyv feketefoglalkoztatásnak minősül, amely súlyos munkaügyi szabálytalanság. Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyv egyes rovatai egy napra szóló határozott idejű munkaszerződésnek minősülnek, ezek kitöltésének elmulasztása esetén a munkaszerződés nélküli bejelentetlen foglalkoztatás jogkövetkezményei tekintendők irányadónak. A munkaadónak a munka megkezdésekor kell megnyitnia a kiskönyv megfelelő oldalán egy új sort, ahol a napi dátum megjelölése után az előírt rovatokat sorban, értelemszerűen kell kitölteni! Ennek megfelelően meg kell jelölni a munkáltató nevét, székhelyét (telephelyét), adószámát. Ezt a rovatot kézzel és bélyegzővel egyaránt ki lehet tölteni. A munkavégzés helye rovatban értelemszerűen meg kell jelölni azt a helyszínt, ahol az alkalmi munkavállalás történik (postai cím, helyrajzi szám, stb.). A munkakör rovatba az elvégzendő munka megnevezését, vagy a munkakört, munkafeladatot kell megjelölni (szobafestés, barackszedés, hagymatisztítás). A munkadíj rovatban a munkavállaló adott napra vonatkozó tényleges bérét kell rögzíteni. Végül, az adott sornak, a kijelölt rovatokban tartalmaznia kell a felek aláírását, amely - úgy, mint a munkaszerződéseknél - érvényességi feltétel. A napi munka befejezésekor a "kifizetendő munkadíj" rovatban megjelölt összegnek megfelelő közteherjegyet kell beragasztani, amelyet a közteherjegyen keresztül húzódó aláírással kell érvényesíteni. Gyakori szabálytalanság, amikor a munkaadó az alkalmi munkavállalói könyvbe a kötelező bejegyzéseket hiányosan teszi meg, a munkakör, munkadíj megjelölése hiányzik, szabálytalan módon csak a munkáltató bélyegzője kerül rögzítésre. A hiányosan kitöltött AM könyv - a tartalmi hibás munkaszerződések analógiája alapján - tartalmilag hiányos megállapodásnak minősül. Az ilyen szabálytalanság oka a munkáltatói figyelmetlenségre vezethető vissza, hiszen az alkalmi munkavállalói könyvekben részletes tájékoztató, illetve kitöltési útmutató olvasható. Az alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos elterjedt szabálytalanság, amikor a foglalkoztató a kiskönyv rovatainak (a munkáltató neve, székhelye, adószáma, a munkavégzés helye, a munkakör, a munkabér, valamint a munkáltató aláírása) bejegyzését megteszi, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállalóval aláíratja, azonban a munkavégzés napja rovatot nem jegyzi be. Az ilyesfajta munkáltatói magatartás, jellemzően az AM könyvvel kapcsolatos foglalkoztatási korlátok (heti 5, havi 15, évi 90 napos foglalkoztatási korlát) megkerülését célozza. Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során, amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkavállaló heti 5, havi 15 napnál többet teljesített, a jogviszony átminősítésére kerül sor, hiszen a foglalkoztatás tényleges körülményei már nem az alkalmi foglalkoztatás jellemzőit mutatják. Ugyanígy munkaviszonnyá történő átminősítésre kerül sor, ha a felek alkalmi foglalkoztatásra hivatkoznak, azonban a kiskönyvet nem tudják a munkavégzés helyén bemutatni. Az ilyen munkaügyi szabálytalanság a munkaügyi ellenőrzések során gyakorlatilag a munkaszerződés nélküli foglalkoztatással esik egy tekintet alá, hiszen, az alkalmi munkavállalói könyv adott sora egy napra szóló határozott idejű munkaszerződést helyettesít. A hatóság minden ilyen esetben a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményeit alkalmazza a munkaügyi szabálytalanság elbírálása során. Tilos a munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatok ellátására ugyanazon munkáltatónál AM könyvvel is foglalkoztatni. Súlyos munkaügyi szabálytalanságot valósít meg az a munkáltató, amely az Mt. munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, stb. vonatkozó garanciális szabályait kijátszva, AM könyvvel foglalkoztatja a szerződéses munkavállalót az időszakosan, vagy rendszeresen jelentkező plusz feladatok ellátására. Az ilyen foglalkoztatás gyakorlatilag a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás megítélésével esik egy tekintet alá. Az Mt. 75/A. § (1)-(2) bekezdése is kimondja, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések korlátozására, illetve csorbítására. Munkaügyi ellenőrzés során a foglalkoztatás tényleges körülményei alapján, a munkaszerződ&´s, illetve az AM könyv alapján megvalósult munkavégzést együttesen kell értékelni a munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok minősítésénél. Az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy beragasztásával és érvényesítésével a munkáltató teljesíti az adó- és járulékbefizetési, illetve levonási kötelezettségét. A fizetendő járulék sávonként változik: 2400 forintig 400, 3000-ig 700, 3600-ig 900, 4600-ig pedig 1100 forint a fizetendő összeg.

 

< Előző		Következő >