A humanitárius segítségnyújtás hátterében komoly szervezési munka áll. Mind a Baptista Szeretetszolgálat, mind a Vöröskereszt szakmailag felkészült csapatokkal rendelkezik, akik nem csak a katasztrófák idején, hanem a köztes időkben is gyakorlatoznak.

A Vöröskereszt esetében a genfi központ irányítja a 187 Vöröskereszt, illetve Vörösfélhold szervezetet. Már kialakult mechanizmusok segítik a szervezett munkát. Létezik egy olyan sürgősségi segélyalap, amiből azonnali élelmiszertámogatásra és ideiglenes szállások kialakítására használnak fel a katasztrófák esetén. Ezen kívül a Vöröskereszt genfi központja azonnal bevethető terepfelmérő csoportot alkalmaz, akik először mennek a helyszínre, és ők adnak információt arról, hogy milyen segítségre van szükség. Ezután települnek ki az egyes országok mentőcsapatai.

A mentőcsapatok tartósabb jelenlétére is szükség van a legtöbb esetben. A Baptista Szeretetszolgálat elve, hogy „nem csak halat kell adni a rászorulóknak, hanem hálót is”. A segítők végzik az újjáépítést, valamint a fejlesztést az adott területeken. Olyan embereket keresnek, akik továbbviszik munkájukat.

A Baptista Szeretetszolgálat képviseletében Révész Szilvia, a Vöröskereszttől pedig Fóris Judit beszél nemzetközi tevékenységükről.

A Baptista Szeretetszolgálatnál folyamatosan dolgoznak önkéntesek. Egy-egy természeti katasztrófa esetén megnő a segítők létszáma. A Vöröskereszt szigorú feltételekhez köti azt, hogy ki vehet részt a nemzetközi missziókban. A segíteni vágyónak több éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, ismernie kell az adott nyelvet. Mindkét szervezetnek azonban az elve az, hogy a nemzetközi katasztrófák esetén a helyi önkénteseket foglalkoztassa. Ők tudnak hatékonyan segíteni a humanitárius szállítmányok kiosztásánál, vagy az ideiglenes szállások építésénél. A szakember gárdát viszont a nemzetközi csapatok adják.

A Baptista Szeretetszolgálat kifejezetten jó kapcsolatot ápol néhány országgal. Humanitárius tevékenységük folytán tudták meg, hogy Mongóliában 800-900 Magyarországon végzett diplomás él, akik vezető pozícióban helyezkednek el. A mongolok barátként tekintenek ránk, így az együttműködés is sikeres. Vietnámban is pozitív fogadtatásban részesültek a magyarok. Itt olyan árvaházat találtak, melyet magyarok és franciák hoztak létre több tíz évvel ezelőtt. Az intézményt azóta úgy emlegetik, hogy Magyar Árvaház. A magyar Vöröskereszt jó kapcsolatot ápol a környező országok szervezeteivel. Kiemelkedően jó kapcsolatot tartanak fent az ukránokkal. Kárpátaljára évről évre több segélyszállítmányt juttat el a magyar szervezet.  

A Baptista Szeretetszolgálat jelenleg Afganisztánban végez fejlesztő munkát. Két évvel ezelőtt indították el bábanőképző programjukat. Az ázsiai országban a második legnagyobb a csecsemőhalandóság. Nagyon rossz az egészségügyi ellátás, és a nők helyzete is viszontagságos a kultúrából adódóan. Idén januártól egészségügyi dolgozók képzését is vállalják a baptisták.

A problémát az jelentheti a magyar humanitárius tevékenységgel kapcsolatban, hogy sokáig célország voltunk. Az embereknek azt kell megérteni, hogy a világnak vannak olyan pontjai, ahol hozzánk képest sokkal jobban rászorulnak a segítségre. Létfontosságú segítséget tudunk nyújtani, ha adunk abból a kevésből is, amink van.

Hallgassák meg riportunkat!

 2010. február