Tavaly óta hatályos az új szlovákiai államnyelvtörvény és végrehajtási utasításai. Adásunkban utánanézünk, hogy a két hónapja alkalmazott törvénynek milyen hatása van, és hogy vélekednek róla a terület szakértői.
A nyelvhasználattal foglalkozó első törvényt 1990-ben hozták létre, még Csehszlovákiában. Ez csak ott engedélyezte a magyar nyelv használatát, ahol a magyarok aránya a népesség 10%-át meghaladta. Azóta számos verziója, módosítása történt a törvénynek és a legutóbbi, cseppet sem kedvező verzió 2009-ben lépett hatályba. Az úgynevezett „államnyelv törvény” kimondja, hogy a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben, az állami hivatalokban és intézményekben csak a szlovák lehet. Más nyelv, például a magyar használata akár pénzbüntetést is eredményezhet.
Előbb a Külügyi Intézet szakértőjét, az ELTE Szlavisztika Tanszékének munkatársát kérdeztük a kialakult helyzetről.
Hamberger Judit markáns véleménye szerint ez egy nagyon okosan kigondolt, ravasz törvény. Arra megy ki, hogy az 527 000 szlovákiai magyar féljen a saját anyanyelvét használni. A törvény még a jogászok számára sem egyértelmű, nem hogy a közemberek számára. A kisember inkább nem is szólal meg magyarul ezért, ezáltal éri el a törvény a célját. A törvény az erőszakos és a gyors asszimiláció eszköze. Ez a törvény az összes demokratikus jog ellen vét. Az a dühítő, hogy ez az Európai Unióban megtörténhet. Egyetlen esélyünk az Egyesült Államok, az USA nyomást gyakorolhat a szlovákokra.
A szlovákiai nyelvtörvények sorában a leginkább korlátozó szabályozás 1995-ben született meg, amelyet az alkotmánybíróság megsemmisített, majd az 1999-es évben elfogadott törvény az Uniós csatlakozást is szem előtt tartva már liberálisabb volt: biztosította a kisebbségi nyelvhasználat jogát nyilvános helyeken, ahol a lakosság számában a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.
A sort a 2009-es nyelvtörvény zárja, amely kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét, s szankciókat is megfogalmaz a közéleti nyelvhasználat ellen vétőknek. A magyar kormány 2010-től 50 millió forintos pénzalapot hozott létre azoknak a szlovákiai magyaroknak a kárpótlására, akiket megbírságoltak anyanyelvük használata miatt.
"Képzeljük el, hogy egy tűzoltó ki akar menteni valakit, aki nem beszél jól szlovákul, a törvény mégis arra kötelezi, hogy szlovákul válaszoljon a segélykérésre." Ezt a képletes példát már a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tanulmánya tartalmazza, amely megállapítja, hogy a törvény több emberi alapjogot is sért.
Az Intézet részéről dr. Szarka Lászlót szólítottuk meg, aki egyben a komáromi Selye János Egyetem dékánja is.
Egy kiegyensúlyozott kétnyelvűséget kellene kialakítani, hiszen a szlovák nyelvre szüksége van a szlovákiai magyaroknak, csak ennek ne az legyen az ára, hogy nyelvváltás következzék be, illetve nyelvvesztés. Más országokban, ahol jelentős számú kisebbségek vannak, ott általában a nyelvek egyenrangúságára törekednek. Szlovéniában például a magyar nyelv hivatalos regionális nyelv, ez az ideális megoldás. Az adott területen, ahol a kisebbség többségben él, ott az államnyelv mellett a kisebbségi nyelv is hivatalos.