1335-ben Károly Róbert a visegrádi palotában találkozott a cseh és a lengyel uralkodóval. A három ország találkozójának célja az volt, hogy gazdasági-politikai együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.
Több mint 600 év telt el a Visegrádi Együttműködés megújításáig. A megállapodás 1991. február 15-én jött létre azzal a fő céllal, hogy segítse a kelet-közép-európai térség három országának euro-atlanti integrációját. Tagjai: Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, 1993-tól pedig a kettévált Csehország és Szlovákia. A '90-es évek során a Visegrádi együttműködés valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált, az uniós csatlakozás óta viszont a célok újradefiniálása vált szükségessé. A Visegrádi négyeknek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. Az együttműködés ügyeinek intézését, azaz elnöki feladatokat 2009. júliusa és 2010. júniusa között hazánk látja el.
Az együttműködésről Hamberger Judit, a Külügyi Intézet munkatársa beszélt.
A visegrádi négyesfogat kapcsolatai a 2004-es Uniós csatlakozással átértelmeződtek. A felek megállapodtak, hogy hosszú távú együttműködésre törekszenek az agrárpolitika, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a shengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transz-atlanti kapcsolatok erősítése.
A Visegrádi négyek számára az idei február igen aktív volt. 17-én együttműködést írtak alá a közös turisztikai marketing stratégiája megújítása érdekében. Ennek fő célja az, hogy összehangolt munkával és a rendelkezésre álló források egyesítésével közösen népszerűsítsék a közép-európai régió turisztikai kínálatát mind szélesebb körben, elsősorban a tengerentúli piacokon. Hó végén pedig kibővített Visegrádi találkozóra került sor Budapesten, ahol a megjelent országok közös nyilatkozatot írtak alá a biztonságos energiaellátás megteremtése érdekében, s életre hívták a Keleti Partnerséget.
A Nemzetközi Visegrádi Alap a négyek együttműködésének egyetlen intézményesített szervezete, székhelye Pozsonyban található. Fő célja a tagországok civil kezdeményezéseinek, és hallgatói mobilitásának támogatása. Ennek eszköze az alap által kidolgozott pályázatok és ösztöndíjak rendszere. Évente több mint 4 millió eurós keretből, azaz körülbelül 1 milliárd forintból gazdálkodnak. Legutóbb 29 nyertest hirdettek, amelyből nyolc pályamunka érkezett hazánkból.
A Kortárs Építészeti Központ Egy utca anatómiája című nyertes pályaművét Polyák Levente mutatta be, míg a Visegrádi Alapról Hamberger Judit beszélt nekünk.