Március 15-ről sokszor a fiatalság, a szabadág-szerelem és a hősiesség mellett a toborzás, a katonák és a harc is eszünkbe juthat. Mostani műsorunkban hazánk biztonságpolitikájával foglalkozunk. A magyar sorkatonaság megszűnt 2004-ben, ezáltal létrejött az önkéntes haderő. Katonáink nagy része jellemzően külföldi missziókban, Balkánon és Afganisztánban próbálja ki magát.
Az 1999-es NATO-csatlakozás és a 2004 óta tartó európai uniós tagság alapvetően megváltoztatta Magyarország biztonságpolitikai helyzetét. A tömeghadseregből létrejött egy modern, expedíciós hadsereg. A reform folyamatában létrejött az Összhaderőnemi Parancsnokság, megalakultak a toborzó- és érdekvédelmi irodák, létrejöttek a haderő tevékenységét segítő háttérintézmények, 2004-ben, a sorkatonaság megszűnésével, megalakult az önkéntes haderő. A honvédség nagyszabású átalakításának eredményeként igen kis létszámú hadsereg jött létre. A 25 ezer létszámból a diákok, háttérintézmények és a katonazenakar nélkül egy alig tízezres harcoló alakulat kovácsolható.
Műsorunk Wagner Pétert, a Külügyi Intézet szakértőjét szólaltatta meg.
A csökkenő pénzek miatt egyre kisebb lett a honvédségünk, ma már néhány ezer főből áll. Azonban ma Magyarországnak igen korlátozott a fenyegetettsége. Katonáink nagy része teljesít vagy teljesített külföldi misszióban, most Afganisztánban és a Balkánon tartózkodnak embereink. A NATO tagjaként béketeremtő akcióban veszünk részt Afganisztánban az esetleges terrorcselekmények megelőzése érdekében. Hazánkat nem fenyegeti ez a veszély, azonban ha ismét a szomszédban lévő Balkánon lesz zavargás, akkor számíthatunk mi is a nyugat-európai országok segítségére.
Magyarország a NATO számára kiemelkedő pozícióját annak köszönhette, hogy kulcsot adott a 90-es évek legfontosabb válsággócához, a Balkánhoz. Magyarország azért volt fontos szövetséges, mert a NATO-erők egy, a konfliktussal határos tagország területéről indíthatták csapataikat. A Taszári bázis 1995-ben a nemzetközi és hazai érdeklődés középpontjába került, az IFOR, az SFOR csapatok, majd a NATO logisztikai bázisa lett. 2000 óta hivatalosan hallgatnak a fegyverek, de Koszovóban és a háromnemzetiségű Bosznia-Hercegovinában továbbra is békefenntartók állomásoznak. Bosznia-Hercegovinában a nemzetközi erők létszámát 20 000 főről 2000 főre csökkentik, így az itt állomásozó magyar katonák létszáma is jelentősen csökkent.
Hallgassák meg két szakértő véleményét a balkáni helyzetről!
Afganisztánban a legújabb kori beavatkozás már több mint nyolc éve tart. S hogy ne csak a harcokról essék szó: Afganisztán legmagasabb pontja közel 8 000 méteres, a hegyek ásványkincsekben gazdagok. Délkeleten arany, ezüst, réz, ón, vasérc lelőhelyek vannak; északkeletendrágakövek és féldrágakövek találhatók, északon pedig jelentőssé válhat a kőolaj- és földgázkészlet. A terület már az őskorban lakott volt, ma pedig etnikai szempontból hihetetlenül sokszínű. Az államnak nevet adó afgán, más néven pastu nép a legnagyobb létszámú, azonban még ők sem érik el a lakosság felét sem, 44%-ot. A másik 44%-t tádzsikok, hazarák, üzbégek teszik ki. S most magyarok is vannak mundérban.
Hallgassák meg riportunkat az Afganisztánban állomásozó magyar katonák szerepéről!