A „gyermekszegénység”… Ugye még kimondani is milyen nehéz ezt a szót, ezt a fogalmat. Pedig elkerülhetetlen róla beszélni, mert nagyon is valós probléma ez napjainkban. Idehaza a szegénységi ráta tizenkét százalékos, a gyermekszegénység pedig egy százalékkal magasabb, mint az Unióban. Döntően a többgyermekes munkanélküli szülők gyermekeiről van szó.De ne higgyük azt, hogy aki a statisztikába nem fér bele, az sokkal jobb helyzetben van. Nagyon sok gyerek él a szegénységi küszöb határán vagy nem sokkal fölötte Magyarországon. Megszólalóink hosszú évek óta nem csak beszélnek róla, hanem tesznek is azért, hogy az anyagilag nehezebb helyzetben élő gyermekek is ugyanolyan életet éljenek, mint társaik.
Virágmagokkal teli levelet hozott a posta tavasszal a parlament alakuló ülésének napján hazánk 386 új képviselőjének. A boríték a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól érkezett, azzal a kéréssel, hogy mindenki a saját választókerületében karoljon fel legalább egy ügyet, ami a gyermekszegénységgel kapcsolatos, vagy hozzanak olyan intézkedést, amely ennek felszámolása érdekében történik. A szeretetszolgálat úgy gondolja, ha egy képviselő közelről megismeri a gyerekek szegénységét, a szegénységben élők helyzetét, vagy egy-egy konkrét szervezet küzdelmét, mindenféle újabb tanács nélkül is tudni fogja, mi a dolga.
"Örülünk, hogy az Európai Unió ezt az esztendőt a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem évnek nyilvánította, hiszen a mi célunk a szegénység elleni küzdelem, a kirekesztést pedig betegségnek tartjuk" - jelentette ki optimistán a projektet elindító tájékoztatón Kozma Imre atya tavasszal. A „remény magjai” című kezdeményezés eredménye azonban lesújtó. A virágmagok vagy nem jó talajra hullottak, vagy nem csíráztak ki, ugyanis az eredményekről tartott tájékoztatóra egyetlen képviselő sem ment el, s csak néhányan jeleztek legalább valami konkrétumot kimentő levelükben.
Hallgassák meg Vecsei Miklós és Kozma atya véleményét a történtekről!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi volt a gyereke, mint a rosta lika – szól a mese, amely most gyermeki szemmel és kézzel elevenedik meg a vásznon, erőt és lehetőséget teremtve a kitörésre, az önbecsülésre, az identitás megkeresésére és megtalálására. Az Igazgyöngy Alapítvány szervezésében berettyóújfalui gyermekek rajzait állították ki Budapesten A mi meséink – alkotások a nyomor széléről címmel.
A képeket hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, zömében roma gyerekek készítették. A rajzok mellé fotódokumentáció társul, amely az alkotó gyerekek környezetét mutatja be. Nagyon nagy kontraszt feszül a rajzok színvonala, színessége, vidámsága, és aközött, ahogy a gyerekek élnek. A képeket vándorkiállításra viszik, melynek célja, hogy az emberek elgondolkodjanak azon, hogy micsoda értékeket veszít a társadalom azzal, hogy egy bizonyos társadalmi rétegnek esélye sincs arra, hogy jövőképpel rendelkezzen.
Az Alapítvány tudatosan vállalt feladatai közé tartozik, hogy a mélyszegénységben élő gyerekeknek a hátránykompenzációját segítse minden eszközzel. A művészetoktatáson kívül fő tevékenységük a családgondozás, amely egy olyan odafordulás és kapcsolattartás ezekkel a családokkal, ami a napi szükségletek, a napi gondok megoldásában is segíthet.
Hallgassák meg az Igazgyöngy Alapítvány létrehozójával készített interjút!
A kiállítás a Budapesti Esély Házában tekinthető meg november végéig.
2010. november