A hazai szakértők szerint az elmúlt két évtized vegyes eredményt hozott, a civil szféra érdekérvényesítő képessége nagy általánosságban még gyenge és többek szerint igazi sikereket csak a zöldek mondhatnak magukénak. Aktuális adásunkban ennek a témának eredtünk nyomába.

Kezdjük egy jó példával: Bulgária idén februárban hirdetett a MON810 génmódosított kukorica fajtacsoportra termesztési tilalmat. A bolgár tilalom kiváló példája annak, hogy a civil szervezetek összefogásával és kitartó munkájával, az egészségi, környezeti és társadalmi kockázatokat bemutató tudományos érvek felhasználásával, valamint a fogyasztók és a közvélemény mozgósításával elérhető a siker – fogalmazott Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse, aki a hazai GMO elleni harc szószólója is. Idehaza is komoly sikereket értek el, hiszen a 2005-ös moratórium óta 2007-ben és 2009-ben is vissza kellett verni az Európai Bizottság génmódosító törekvéseit, mivel a moratóriumot többször is kikezdték.

Fridrich Róbert ismertette a magyar helyzetet.

Összefoglalva a hazai helyzetet:

Magyarország hat éve, 2005 januárjában hirdette ki a MON810-es génmódosított kukorica fajtacsoport termesztési tilalmát. A magyar védzáradék feloldását először egy év múlva kezdeményezte az Európai Bizottság. Ekkor a magyar moratóriumról szóló miniszteri rendeletet egyhangú ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozat is megerősítette, amelyet 2007. februárjában a tagállamok többsége is támogatott Brüsszelben.

2009 januárjában a Barroso vezette bizottság ismételten kezdeményezte a MON810-es kukorica osztrák és magyar tilalmának feloldását, de széles körű nemzetközi összefogással sikerült magunk mellé állítani az EU tagállamok  túlnyomó többségét, így hazánkban továbbra is érvényben maradhat a génmódosított kukorica termesztési tilalma. A sikerben komoly szerepe volt a hazai és nemzetközi civil szervezeteknek is, de jött az újabb forduló.

Az európai parlamenti választások után a Barroso vezetésével újjáalakult Európai Bizottság 2010. március 2-án kihirdette a génmódosított Amflora termesztésének engedélyét, amelyre tavaly tavasszal Ausztria, Luxemburg és Magyarország is termesztési tilalmat hirdetett ki. Ezen felül Magyarország az Európai Bíróságnál is bepanaszolta a Bizottságot, kifogásolva, hogy az engedélyezés során nem vette figyelembe a tagállamok véleményét. A keresethez időközben Ausztria, Luxemburg és Franciaország is csatlakozott.

S visszatérve az érdekérvényesítéshez:
Összességében hogyan is áll a civil társadalom az érdekérvényesítéssel? Elsősorban azt kell a legpontosabban meghatároznunk, mik a céljaink az érdekképviselettel, mit szeretnénk általa elérni. Az is egy esetleges probléma, hogy sokan csak társadalmi munkában végzik a feladatukat vagyis nincs minden szervezetnek hivatalos jogásza, szakembere. A különféle társadalmi szervezetek problémafeltevéseire még nagyon nehezen reagál a közvélemény, vagy akár a hivatalok is.

A válaszokat meghallgathatják Nizák Pétertől, aki a Civil Szemle főszerkesztője, és az ELTE egyetemi tanára

Érdek, önérdek, közérdek, ellenérdek. Megannyi különböző jelentés, mégis mind egy közös témához kapcsolódik. És ha vannak érdekek, legyenek azok bármilyenek is, azokat bizony érvényesíteni kell. Szelíden, de határozottan? Vagy elég, ha az ember kellően agresszív, és eléri a hatást? Lehet, hogy az sem mindegy, képviselkük őket vagy éppen érvényesítjük? Következő összeállításunkban ilyen kérdéseket is feszegetünk, valamint jócskán eltávolaodunk a fővárostól, riportalanyunk segítségével adunk némi ízelítőt Nyíregyháza és környéke civil helyzetéről.

További részleteket megtudhatnak az interjúból!


2011. február