A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján négymillió hivatalosan bejelentett foglalkoztatott van ma Magyarországon, akiknek így tízmillió magyart kell eltartaniuk. Az adófizető állampolgárok száma alig több mint 3 millió. Főleg szezonális munkák esetében jelentős a külföldi munkaerő foglalkoztatása is főként az építőiparban és a mezőgazdaságban, ami nagyjából 150-200 ezer, főként nem bejelentett, illegális munkavállalót jelent. A helyzetért mind a feketén dolgozók, mind a feketén dolgoztatók felelősek, ám gyakran mindkét oldal kiszolgáltatott helyzete miatt választják ezt a megoldást.
Fekete munka: teljesen" illegális munkavégzés. A "munkáltató" nem jelenti be a munkavállalót a szükséges helyekre, nincs így tb, adó, a fizetést levonások nélkül kapja az alkalmazott. A fekete munka kikerülését írásban rögzített munkaszerződés biztosítja, melyben a felek megállapodnak a fizetési feltételekről, munkaidőről, munkakörről, a munkavégzés helyéről és a kötelező levonásokról.
Hallgassa meg a fekete munkáról szóló beszélgetést!
Szürke munka: "félig" legális munka. Van munkaszerződés, ekörül minden jogszerűen van elintézve, de a munkáltató a munkaszerződésedtől eltérően foglalkoztat, pl.: napi 4 órás munkaidőre jelenti be az alkalmazottat, de valójában 8 órában foglalkozatja, ugyanannyi bérért, vagy megpótolja "zsebből" a munkaszerződésben megállapított bért. Ez a jelenség a minimálbér 50.000 Ft-ra való emelése után még jobban megerősödött. Gyakorlatilag azt találták ki a munkáltatók, hogy 6 órás munkaidőre, és 6 órás munkabérrel jelenti be a munkavállalót a hivatalok felé.
Fehér munka: A fehér munka a törvényes, legális munkavégzést és foglalkoztatást jelenti, vagyis a munkavállaló és a munkáltató szerződést kötnek, s az alkalmazott munkaidejének és bérezésének megfelelően van bejelentve.
Gedeon András az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársa. Elmondása szerint a korábban magas arányú fekete munkást foglalkoztató építőipar mára valamelyest szürkült, a vendéglátó ipar és az őrző –védő cégek egyre több illegális dolgozót alkalmaznak. Bár a hatóságnak természetesen jogalkotó szerepe nincs, bíznak abban, hogy munkájukkal befolyásolják majd a helyzet javulását.
Hallgassa meg a Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársával készített riportunkat!
A Főfelügyelőség beszámolója szerint az első negyedév során 650 felügyelő részvételével 13 624 munkáltató vizsgálatára került sor, ebből 9 369-nél találtak szabálytalanságot a felügyelők, ami az összes ellenőrzött munkáltató 68,8 %-a. Az ellenőrzött munkavállalók száma 182 983 fő volt, közülük 120 397 főnél volt szabálytalan a foglalkoztatás, ami az ellenőrzött létszám 65,8 %-a.
Az összes kiszabott bírság 1 697 070 880 Ft volt ebben az időszakban. Továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma, ebben az időszakban a hatóság 18 088 főnél állapította meg ezt a szabálytalanságot.
A munkaügyi ellenőrzések megállapították, hogy valósak azok a statisztikai adatok, amelyek szerint minden ötödik munkavállalót feketén foglalkoztatnak az országban. A kiemelten ellenőrzött építőipari ágazatban - a gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően - a korábbiakhoz képest gyakoribbá vált a jogszerű foglalkoztatás. Ám a válság kirobbanása óta a pozitív eredmény visszaszorulni látszik.
Magyarország az Európai Unióban élen jár az illegális munkavállalás tekintetében - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb felméréséből. Az elemzés szerint a feketemunka aránya a bruttó hazai össztermékünk, a GDP 18 százalékát is meghaladja. A sok milliárd forintos tétellel csak Görögország veszi fel a versenyt és előz meg minket az illegális munkavállalás ranglistáján.
Csökkennek a megrendelések, apad a bevétel, a járulékok viszont konstans állapotot tükröznek. Mit tehet ilyen helyzetben a vállalkozó? Ha nincs már elegendő bevétel ahhoz, hogy kitermelje a az alkalmazottak járulékát, kénytelen feketén foglalkoztatni őket. A munkavállaló pedig jobb, illetve más ajánlat híján elfogadja a feltételeket.
Az utóbbi években egyre inkább kezd köznyelven forogni a kék munka kifejezés is. Ez a foglalkoztatási forma az alkalmi munkavállalói könyv színéről kapta nevét. Már az év első hónapjaiban is sok olyan, egy napos, alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatást tártak fel a felügyelők, amelyek "véletlenül" éppen az ellenőrzés napján kezdődtek. Továbbra is dívik az a gyakorlat, hogy az AM könyvet és egy tollat a ruhája zsebében tárol a dolgozó, hogy egy esetleges ellenőrzéskor a munkavégzés napját a revizort kicselezve bejegyezhesse a napját. Tavaly az év vége felé kapott nagyobb nyilvánosságot az eltüntethető tinta alkalmazása. Könnyedén beszerezhető ugyanis olyan speciális toll, amellyel a beírt bejegyzések hő hatására nyom nélkül kitörölhetőek. Az egyik legfőbb probléma, hogy a nagy munkanélküliséggel sújtott területeken az emberek kiszolgáltatottak, így beleegyeznek a feketefoglalkoztatásba, sőt gyakran maguk kérik a bejelentés nélküli alkalmazást a közterhek megspórolása miatt.