 A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján négymillió hivatalosan bejelentett foglalkoztatott van ma Magyarországon, akiknek így tízmillió magyart kell eltartaniuk. Az adófizető állampolgárok száma alig több mint 3 millió. Főleg szezonális munkák esetében jelentős a külföldi munkaerő foglalkoztatása is főként az építőiparban és a mezőgazdaságban, ami nagyjából 150-200 ezer, főként nem bejelentett, illegális munkavállalót jelent. A helyzetért mind a feketén dolgozók, mind a feketén dolgoztatók felelősek, ám gyakran mindkét oldal kiszolgáltatott helyzete miatt választják ezt a megoldást. |
|
Tovább...
|
|
 Kalandvágy, vagy reményvesztettség. Leegyszerűsítve ez az a két indíték, amitől vezérelve egyre többen döntenek amellett, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Legyen bármi is a motiváció, annyi biztos, többségünk egy jobb, színesebb, biztosabb jövő reményétől vezérelve indul útnak. Gyakran megesik, hogy induláskor legfeljebb egy évre tervezünk, aztán valahogy egyre tolódik a hazajövetel: sokan találják meg számításaikat külföldön. Az általunk megkeresett három külföldi munavállaló is hasonlóképpen járt: bár többségben visszavágynak Magyarországra, a berlini, dublini vagy londoni munka-és életkörülmények mégis csábítóbbnak bizonyulnak - maradnak tehát. |
|
Tovább...
|
|
|
Diákmunka, alkalmi munkavállalás |
 Bár a diákmunka tanítási időszakban is aktuális, a nyári szünidő közeledtével egyre több tanuló vállal, vagy vállalna munkát. Az utóbbi néhány évben a diákmunka szövetkezetek száma jócskán megnövekedett, tehát közvetítő akad bőven, de sajnos atapasztalat azt mutatja, a munkalehetőség ezen a téren is megcsappant. Alternatívát jelenthet még a kiskönyves foglalkoztatás, ám sokan úgy tartják, ez a megoldás azoknak kedvez, akik ki karnak bújni az adózás terhei alól.
|
|
Tovább...
|
|
|
Munkavállalói és munkáltatói érdekek |
 A munkáltatók és munkavállalók érdekeinek egyeztetése különösen nehéz kérdés a mai helyzetben, ami egyik félnek sem kedvez. Az elmúlt hetekben több olyan külföldi hírről hallhattunk, melyek nagyvállalatok vezetőinek túszul ejtéséről számoltak be, így tiltakoztak a munkavállalók állásuk elvesztése ellen. Persze, az elbocsátások problémájával nem merül ki az érdekegyeztetés kérdése: a szerződéskötéstől a béremelésig terjed a skála. Magyarországon különösen jellemző, hogy míg a munkáltatók a magas adók súlya alatt nyögnek, alkalmazottaikat a gyakori túlórák keserítik el, s az, hogy rendesen bejelentett munkát egyre nehezebb találni. |
|
Tovább...
|
|
|
Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban |
 A munkahelyi diszkrimináció Európán belül Magyarországon az egyik legmagasabb. A felmérések szerint minden második hazai munkavállaló szenvedett már hátrányos megkülönböztetést, de legfőképpen az idősebb generáció küzd komoly akadályokkal hazánkban. Akit már ért foglalkoztatási diszkrimináció joggal érezheti igazságtalannak helyzetét, ugyanakkor sok munkáltatóban fogalmazódik a kérdés: miért ne válogathatnák meg igényeikhez mérten a számukra legalkalmasabb munkaerőt? A probléma egyértelműen kettős. Beszélni kell róla, azonban az, hogy ez a gyakorlaton mennyiben változtat, sok kétséget vet fel. |
|
Tovább...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>
|
| Eredmények 64 - 72 / 77 |
