A tavalyi évben számos alkalommal szóltunk arról, hogy készül az új civil törvény, majd arról, hogy milyen módosításokat kérnek a civil szervezetek. Mit remél a szakma és mit a törvényt kidolgozó minisztérium. Most már nem a tervek, hanem a tények ideje jött el, lássuk hát a részleteket! Kalauzunk a paragrafustengerben dr. Orosz Ágnes, a NIOK pénzügyi- és adótanácsadója. Mindenkit megnyugtathatunk elsõ körben, hogy nem kell veszettül változtatásokba kezdeni és sokat puhult a közhasznúságról szóló követelményrendszer is.
A civil törvény változásától sokan tartottak, az abban megfogalmazandó célok, elvek nem is annyira, ám módjuk már megriasztotta a szervezeteket. Az elsõ verzió óta – szerencsére – sokat puhult a törvény, elsõsorban a sokat vitatott közhasznúság feltételeinek a kérdése. Még akadnak nehezen érthetõ részletek a törvényben, de sokat segít dr. Orosz Ágnes, a Nonprofit Információs és Oktató Központ adótanácsadója a tisztánlátásban.
Lényeges tudni, hogy most mit kell tenni és mit nem. Nem érdemes pl. azonnal változtatni az alapszabályon az új törvény értelmében, de feltételül fel kell készülni a változásokra. Az új közhasznúsági besorolások csak 2 év múlva lesznek relevánsak, továbbá idén még a tavalyi módszer szerint kell összeállítani a közhasznúsági jelentést. Évközben azonban a társadalmi, jogi és gazdaságossági kritériumok tarthatóságára már szükséges figyelni. A folyamatban lévõ támogatások, szponzorációk esetében is még a szerzõdések megkötésekor érvényes szabályok az irányadók azok lejártáig.
A civil törvény esetében számos pozitívum és negatívum sorolható pro és kontra – legalábbis Hegyesi Gábor – egyetemi tanszékvezetõ, társadalomtudós szerint. Õ a legaggályosabbnak a támogatási rendszer átalakulását tartja.
A civil törvényrõl Hegyesi Gábor.
Az új civil törvényrõl idén még sokszor szólunk, annak gyakorlati alkalmazásainak ismeretében feltétlenül visszatérünk a témára. Legközelebb pedig a „civil” eszme átpolitizáltságával, a mozgalom, látszólagos erõsödésével foglalkozunk.
2012. február